A honlapon található anyagok oktatási és média célokra szabadon, üzleti célokra kizárólag a szerzők beleegyezésével használhatók fel!

(C) 2004, Hetesi Zsolt, Kovács Tamás, Major Balázs, Pál András (ELTE TTK, Csillagászati Tanszék)

Szerver: Apache/PHP @ szofi.elte.hu





Hell Miksa


Poszter a Vénuszról


Az átvonulás geometriája

Vénusz-átvonulás 2004 - az eseményről és a programról általában

Mi történik?

2004. június 8-án Földünkről nézve a Vénusz át fog haladni a Nap korongja előtt. Az emberi léthez képest igen ritka eseménynek számít, utoljára 121 évvel ezelőtt volt utoljára látható. A jelenség egész Európa területéről megfigyelhető lesz (lásd még: Hogyan figyeljük meg?). Magyarországon a jelenség polgári idő szerint 7 óra 19 perckor kezdődik és 13 óra 23 perckor végződik. Pontosabb adatokat ezen a honlapon lehet találni:
http://venuszatvonulas.csillagaszat.hu/elorejelzes/idopontok.html

Miért fontos ez?

A programnak a legfőbb célkitűzése a középiskolás diákok tevékeny bevonása a jelenség megfigyelésébe,  ezáltal utat nyitva nekik a tudományos megismerés és a nemzetközi együttműködés  személyes  megtapasztalására. További cél a társadalom minden tagja figyelmének felhívása az eseményre a médián keresztül, tartalmas és színvonalas ismeretek átadása mindenkinek. Ezek értelmében a program mind pedagógiai mind pedig ismeretterjesztői célokat tartalmaz.

Miért fontos a jelenség tudományos szempontból?

A Vénusz-átvonulás áttételesen két, manapság igen népszerű tudományos kérdésnek a megválaszolásához kapcsolódik:

Mekkora az Univerzum?

Minden (Naprendszeren kívüli) csillagászati távolságmérési módszer alapja a Nap és a Föld közötti távolság. Ennek pontos megmérése tehát alapvető fontosságú ahhoz, hogy az Univerzum távolabbi objektumainak tőlünk való távolságát minél pontosabban meg tudjuk határozni.

Hogyan lehet a más csillagok körül keringő bolygókat (exobolygók) megtalálni?

Az exobolygók egyik lehetséges közvetett megfigyelési módja azon alapszik, hogyha az exobolygó az anyacsillaga körül pont úgy kering, hogy tőlünk nézve időről időre az anyacsillaga elé kerül, akkor ez egy kicsiny csökkenést okoz a csillag fényében. Igen pontos műszerekkel ez a csökkenés érzékelhető.

Miért fontos kulturális szempontból?

Az első olyan tudományos vállalkozás, amely egész Európán átívelt, a legkülönbözőbb országok kutatóinak összefogásán alapult, egy ilyen Vénusz-átvonulás megfigyelése volt.

Mit csinálhatnak a diákok?

A diákok megfelelő tanári segítséggel, támogatással, felügyelettel az alábbi szinteken vehetnek részt a programban: a program magyar nyelvű honlapján körüljárhatják a közvetlenül és közvetve kapcsolódó természettudományos és kulturális ismereteket, megfigyelhetik magát a jelenséget, részt vehetnek egy összeurópai mérési sorozatban, eredményüket a világhálón keresztül eljuttathatják a központba, ahol az eredményeket feldolgozzák.

Kik állnak a program mögött?

A program része az Európai Tudományos Hétnek, amelynek kezdeményezője az Európai Unió. A program egyik szervezője és főtámogatója  az Európai Déli Obszervatórium (ESO) oktatási ügyosztálya, további szervezők az Európai Csillagászatoktatási Egyesület (EAAE), a Párizsi Obszervatórium (OBSPM) és a Cseh Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete (AsU). Ezen kívül minden európai országnak van egy felkért összekötő intézete, aki nemzeti szinten képviseli ezt a nemzetközi programot, és kapcsolatot tart a fenti intézetekkel. Magyarországon ez az intézmény a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézetének Napfizikai Obszervatóriuma. A hazai főszervezők Ludmány András (az MTA KTM CsKI Napfizikai Obszervatóriumának tudományos osztályvezetője) és Major Balázs (az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének doktorandusz hallgatója). Lásd még: VT-2004 Hálózat.