Vénusz-átvonulás 2004 -
az eseményről és a programról
általában
Mi történik?
2004. június 8-án Földünkről nézve a
Vénusz át fog haladni a Nap korongja előtt. Az emberi
léthez képest igen ritka eseménynek
számít, utoljára 121 évvel ezelőtt volt
utoljára látható. A jelenség egész
Európa területéről megfigyelhető lesz
(lásd még: Hogyan figyeljük meg?).
Magyarországon a jelenség polgári idő szerint 7 óra 19 perckor kezdődik és 13
óra 23 perckor végződik. Pontosabb adatokat ezen a honlapon lehet
találni:
http://venuszatvonulas.csillagaszat.hu/elorejelzes/idopontok.html
Miért fontos ez?
A programnak a legfőbb célkitűzése a
középiskolás diákok tevékeny
bevonása a jelenség megfigyelésébe,
ezáltal utat nyitva nekik a tudományos megismerés
és a nemzetközi együttműködés
személyes megtapasztalására. További
cél a társadalom minden tagja figyelmének
felhívása az eseményre a médián
keresztül, tartalmas és színvonalas ismeretek
átadása mindenkinek. Ezek értelmében a
program mind pedagógiai mind pedig ismeretterjesztői
célokat tartalmaz.
Miért fontos a jelenség tudományos szempontból?
A Vénusz-átvonulás áttételesen
két, manapság igen népszerű tudományos
kérdésnek a megválaszolásához
kapcsolódik:
Mekkora az Univerzum?
Minden (Naprendszeren
kívüli) csillagászati
távolságmérési módszer
alapja a Nap és a Föld közötti
távolság. Ennek pontos megmérése
tehát
alapvető fontosságú ahhoz, hogy az Univerzum
távolabbi objektumainak
tőlünk való távolságát minél
pontosabban meg tudjuk határozni.
Hogyan lehet a más csillagok körül
keringő bolygókat (exobolygók) megtalálni?
Az exobolygók egyik
lehetséges közvetett megfigyelési módja azon
alapszik, hogyha az exobolygó az anyacsillaga körül
pont úgy kering, hogy tőlünk nézve időről időre az
anyacsillaga elé kerül, akkor ez egy kicsiny
csökkenést okoz a csillag fényében. Igen
pontos műszerekkel ez a csökkenés érzékelhető.
Miért fontos kulturális szempontból?
Az első olyan tudományos vállalkozás, amely
egész Európán átívelt, a
legkülönbözőbb országok kutatóinak
összefogásán alapult, egy ilyen
Vénusz-átvonulás megfigyelése volt.
Mit csinálhatnak a diákok?
A diákok megfelelő tanári segítséggel,
támogatással, felügyelettel az alábbi
szinteken vehetnek részt a programban:
a program magyar nyelvű honlapján
körüljárhatják a közvetlenül
és közvetve kapcsolódó
természettudományos és kulturális
ismereteket, megfigyelhetik magát a jelenséget,
részt vehetnek egy összeurópai mérési
sorozatban, eredményüket a világhálón
keresztül eljuttathatják a központba, ahol az
eredményeket feldolgozzák.
Kik állnak a program mögött?
A program része az Európai Tudományos
Hétnek, amelynek kezdeményezője az Európai
Unió. A program egyik szervezője és
főtámogatója az Európai Déli
Obszervatórium (ESO) oktatási ügyosztálya,
további szervezők az Európai
Csillagászatoktatási Egyesület (EAAE), a
Párizsi Obszervatórium (OBSPM) és a Cseh
Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete
(AsU). Ezen kívül minden európai országnak
van egy felkért összekötő intézete, aki nemzeti
szinten képviseli ezt a nemzetközi programot, és
kapcsolatot tart a fenti intézetekkel. Magyarországon ez
az intézmény a Magyar Tudományos Akadémia
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató
Intézetének Napfizikai Obszervatóriuma. A hazai
főszervezők Ludmány András (az MTA KTM CsKI Napfizikai
Obszervatóriumának tudományos
osztályvezetője) és Major Balázs (az ELTE TTK Csillagászati
Tanszékének doktorandusz hallgatója).
Lásd még: VT-2004 Hálózat.