A honlapon található anyagok oktatási és média célokra szabadon, üzleti célokra kizárólag a szerzők beleegyezésével használhatók fel!

(C) 2004, Hetesi Zsolt, Kovács Tamás, Major Balázs, Pál András (ELTE TTK, Csillagászati Tanszék)

Szerver: Apache/PHP @ szofi.elte.hu





Hell Miksa


Poszter a Vénuszról


Az átvonulás geometriája

Hell Miksa

   Nekünk, magyaroknak különösen is jó okunk van a Vénusz-átvonulások történetére figyelni, ugyanis az 1769. június 3-i átvonulás egyik megfigyelését egy magyar jezsuita csillagász, P. Hell Miksa végezte a Skandináv-félsziget északi végén, Vardö szigetén.

Hell Miksa lapp viseletben

Hell Miksa rövid életrajza

   Hell Miksa 1720. május 15-én, az észak-magyarországi Selmecbányán született (a város ma Szlovákiához tartozik, a trianoni béke következtében). Apja bányamérnök volt. Két testvére - József és Ignác - bányamérnökként vált híressé. A selmecbányai gimnázium elvégzése után 1738-ban belépett a jezsuita rendbe. A novíciátus elvégzése után Bécsben tanult filozófiát és természettudományokat. Kiváló eredményeire a Rendben is felfigyeltek. 1743-tól matematikát is tanult, 1744-től pedig csillagászati megfigyeléséket is közölt. 1745-től a jezsuita gimnázium tanára Lőcsén. 1748-52 között Bécsben tanult teológiát. 1751-ben szentelték pappá. Ekkor Besztercebányára került, ahonnan a nagyszombati csillagvizsgáló építését vezette. Nem sokkal ezután Kolozsváron is közreműködött az ottani csillagda építésének vezetésében. 1755-ben Mária Terézia kinevezte udvari csillagászává (Astronomus Caesaro-Regius), tudományos munkájának elismeréseképpen. Kinevezése miatt megismerhette korának jelentős csillagászait, de sokat tett a magyar csillagászat fejlődéséért is, közreműködött az egri és a budai obszervatórium megszervezésében is. VII. Keresztény dán király kérésére Vardöbe utazott, hogy ott figyelje meg az 1769. június 3-án esedékes Vénusz-átvonulást. Útjára elkísérte P. Sajnovics János jezsuita is, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar-lapp nyelvrokonság kimutatásával, melyet a természettudományos munka szüneteiben végzett, általában mostoha körülmények között. Hell nemcsak az átvonulást figyelte meg, hanem a földrajzi szélesség meghatározására kifejlesztett módszerét is tesztelte, jó eredménnyel. Mérései rendkívül pontosak voltak, az általa meghatározott Föld-Nap távolság hibája 1% alatti. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, ekkor Hell világi papságot vállalt, hogy meg tudjon élni. 1792. április 18-án hunyt el. Tiszteletére egy klasszikus latin verset írtak, mely magyarul így hangzik (Rajnis József SJ fordítása):

Amikor e testnek terhét, s e földet elhagyván,
Hellnek tündöklő lelke Egekbe siet,
S csillagokat meghaladva repűl, azt mondja: Eléggé
néztem fel rátok: már le-le nézni fogok.

Tudományos munkássága

   Még teológushallgató korában több "Adjumentum"-ot (segédkönyvet) írt többek közt a kronológia - genealógia tárgykörben, majd földrajz-történelem témában (ez utóbbi elveszett, mielőtt befejezte volna). Amint pappá szentelték máris részt vett a kolozsvári csillagda létrehozásában, ide korszerű kísérleti fizikai eszközöket is szerzett az elektromágnesség vizsgálatára, sajnos nem jegyezte fel eredményeit. Kolozsváron kiadott egy matematikai összefoglalót. Mindemellett teológiai és lelkipásztori munkát is végzett. Királyi csillagásszá kinevezése után részt vett a bécsi csillagda munkájában, és megpróbálta szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé tenni a naptárakat, annak tömeges kiadásával, ettől a műveltség növekedését várta. Hell megbízást kapott arra, hogy tervezetet készítsen a Bécsi Tudományos Akadémia felállításáról és munkájáról. Hell tervezete részletes, mindenre kiterjedő, és fontos, hogy a tudós jelentős szerepet szánt volna a természettudománynak. Az Akadémia vezetését a jezsuiták végezték volna, de a terv nem valósult meg, ugyanis a rendet közben feloszlatták. Ám rendje feloszlatása ellenére Hell a császári udvar bizalmas tanácsadója maradt. Élete során nemcsak természet-, hanem a bölcseleti tudomány egyes kérdéseit is vizsgálta, így például nyelvkutatással, vagy Anonymus személyével - az ősmagyarság kutatásával kapcsolatban.

Az 1769-es Vénusz-átvonulásról

   Ez volt az az esemény, amelyiknek megfigyelése Hell számára hírnevet szerzett. Vardöbe utazását és az expedíció összes költségét a dán király fedezte. Vardö ugyanis, mely Norvégia legészakibb részén fekvő sziget, egész Norvégiával együtt dán fennhatóság alá tartozott. Az expedíció 1768-tól 1770-ig tartott. Az ott tartózkodás ideje alatt fel kellett építeni egy obszervatóriumot, ahol a Bécsből hozott műszereket fel lehetett állítani, és hitelességüket ki lehetett próbálni. A hosszú ideig tartó munka alatt Sajnovics Jánosnak, Hell társának arra is jutott ideje, hogy az őslakos lappok szokásait és nyelvét tanulmányozza. Ez különösen nehéz volt, ugyanis a megértés számos korlátba ütközött. Sajnovics nem tudott lappul. Volt egy lapp-dán szótára, de dánul sem tudott, ráadásul a lapp szavak is dán helyesírással szerepeltek ebben a szótárban. A vardö-i lelkész, Kauriing sietett Sajnovics segítségére. Hamar kiderült, hogy Sajnovics feltételezései igazak voltak: Sajnovics ki tudta mutatni a lapp nyelv rokonságát a magyarral.

Hell Miksa távcsövének rajza

   A két tudós nagy izgalommal várta 1769. június 3-át, amikor is nem a legjobb időjárás fogadta őket, az ég tele volt kicsi de gyors mozgású felhőkkel. Hell tudta, hogy fölösleges vesződni az első külső kontaktus idejének lejegyzésével, ezért társaival és segédjével együtt az első belső kontaktust várták, melyet sikerült is megfigyelni (lejegyezték azt is, amikor az első külső érintkezést meglátták). Úgy tűnt, hogy egy sötét felhő, mely a Napot teljesen eltakarta, meg fogja hiúsítani a kilépés megfigyelését. Hell és társai szerencséjére azonban a kilépés időpontja előtt negyedórával a Nap környéke kitisztult, így az expedíció sikerrel járt.

Thorgatten sziklái (Hell Miksa rajza)

   A Nap-Föld távolságra Hell által kapott érték pontosabb volt, mint kortársaié, ezért Littrow, osztrák csillagász, hamisítással vádolta meg a tudóst, és Encke adatait favorizálta. A vita csak később dőlt el, amikor Newcomb több mint száz év múlva megvizsgálta Hell feljegyzéseit, és a hamisítás minden lehetőségét kizárta, valamint megállapította Hell múlhatatlan érdemeit a Föld Naptól mért távolságának lelkiismeretesen pontos megmérésében.

A vardöi ház és obszervatórium



Jelen írást szíves felkérésünkre Hetesi Zsolt készítette.